Nagypall
„Fonódások a Zengő alján, 2024” Konferencia és mesterkurzus csuhé-, szalma-, káka-, sás-, gyékényfonóknak és kutatóknak.
A rendezvény három napos volt: 2024. szept. 20. (Pécsvárad) – szept.21. (Nagypall)– szept. 22. (Zengővárkony)
Az első napon a csodás Pécsváradi Vár volt a helyszín, ahol konferencia zajlott az Asztrik apát teremben ( https://www.pecsvaradivar.hu/ ). 12 órától regisztráltak a résztvevők, majd egy munkaebédet követően kezdődtek a szakmai előadások.
– A konferencia megnyitása. A levezető elnök Angster Mária volt. Köszöntőt mondott Gászné Bősz Bernadett, a Pécsváradi vár kulturális szervezője és Báling Aranka, a Régi Mesterségeket Felelevenítő Egyesület elnöke
– Szaffenauer József építész: „Paticsfaltól a szalmaházig. A hagyományos technológia mai lehetőségei” Az építész-igazgató előadása rendkívül sikeres volt. Kuriózum abban a tekintetben, hogy saját tervezésű ökoházait is bemutatta, majd a rengeteg felmerülő kérdésre is válaszolt.
– Bárány Mara népi iparművész: „Fonott csuhé, gyékény, sás és szalma tárolóedények”. Vetítettképes előadás, mely széles tárházát mutatta be a szálas anyagok használatának különböző technikákkal régészeti leletektől napjainkig.
– Nemes-Lajsz Julianna kulturális szervező: „Gyékénytárgyak a biharnagybajomi Szűcs Sándor Emlékmúzeumban” vetítettképes előadás. Nemes-Lajsz Julianna az árvíz miatt nem jutott el hozzánk, így bemutatóját instrukciói alapján Bárány Mara tartotta meg, aki maga is jól ismeri a kiállítás anyagát.
– Urbancsokné Pljesovszky Ildikó népi iparművész: „A táskafül-fonások gazdag tárháza.” Urbancsokné Pljesovszky Ildikó a Szarvasi Háziipari szövetkezet anyagát kutató és a gyakorlatban is feldolgozó szakember. Ez az előadás az egykori termékeket, illetve speciálisan azok pántmegoldásait mutatta be.
– Kerekes Ibolya néprajzkutató: Gyékényszövők Törökországban. Egy terepi munka tapasztalatai.
Az előadások nyilvánosak voltak, nagy élményt nyújtottak nem csak a szakmabelieknek. Különösen Szaffenauer József építész előadását kell kiemelni, ami unikum volt a maga nemében azzal, hogy érintőlegesen csatlakozik a szálas anyagok fonásához, illetve azzal, hogy rendkívül lendületes, élvezetes, néha megdöbbentő, végül nagyon interaktív volt.
Az előadások kis csúszással értek véget, majd 19 órakor közös vacsorával és kötetlen beszélgetéssel zártuk a napot a Vár éttermében.
Másnap, szeptember 21-én Nagypallon folytatódtak a programok a régi Mesterségeket Felelevenítő Egyesület Kézművesházában, illetve a Nagypalli Önkormányzat által rendelkezésünkre bocsátott Művelődési Házban.
Házigazda: Báling Aranka népi iparművész és Négyes Tímea népi iparművész volt.
Délelőtt Bárány Mara népi iparművész tanította a csomózásos technika változatait, délután Urbancsokné Pljesovszky Ildikó tartott gyakorlati konzultációt a táskafül-fonásokról. Közben lehetőség volt egy falu körüli botanikai sétára Tóth István Zsolt szakvezetésével. 15 órakor Tüskés Tünde népi iparművész élőmunka bemutatóját tekinthették meg: Seprűkötés kézzel. Érdekességképp az érdeklődők játszhattak Kacsó Albert ördöglakataival, melyek elvarázsoltak gyereket és felnőttet egyaránt. A Csuhé – Gyékény – Sás Állandó Kiállítás posztertermében. egynapos kamarakiállítás nyílt „Fonott tárolóedények” címmel, mely egész nap ingyen megtekinthető volt a konferencia résztvevői és a Kukoricaünnep vendégei számára. A konferencia és mesterkurzussal egyidőben került megrendezésre a II. Nagypalli Kukoricaünnep a Kézművesház udvarán.
19 órakor egyesületünk hidegvacsorát szolgált fel a nagypalli Művelődési Házban, majd Sári Adél és Csíki Lóránt mondott mesét – csak felnőtteknek!
Szeptember 22. (vasárnap), Zengővárkony
A nap első részében Tüskés Tünde népi iparművész vezetését élvezhettük a Szalma-Kincs-Tár új szerzeményeinek bemutatásával, majd a Császár János Közösségi Házban vetítettképes előadást tartott „Száll a madár ágrul ágra…” A madarak képes beszéde fonható anyagokból címmel. A délelőtt hátralevő részében szalmamadarakat készítettünk Tünde vezetésével. A közösségi házat gyönyörűen felújítatta az önkormányzat, kiváló helyszín volt.
A konferencia zárására és értékelésére a zengővárkonyi Császár-malom tornácán elköltött ebéd után került sor. Köszönet a helyszín biztosításáért és a kiszolgálásért Angster Máriának!
A Régi Mesterségeket Felelevenítő Egyesület arra törekszik, hogy összefogja a szálasanyagos „társadalmat”. A szalmával, csuhéval, sással és gyékénnyel dolgozó népművészek eddig mostohagyerekek voltak. Egyetlen népművészeti egyesület vagy más szervezet sem vállalta fel a szakmai találkozók és továbbképzések szervezését úgy, mint más szakágak, területek képviselői. Szervezetünk immár harmadik alkalommal hirdetett országos találkozót, melyen legnagyobb örömünkre részt vettek egyesületek képviselői, a fonással most ismerkedők és a szakma nagy „nevei” egyaránt. Oktatóink nagy múltú, nagy tudású szakemberek, népi iparművészek és szakoktatók. Valljuk, hogy a tudásátadás mellett legalább olyan fontos a közösség építése, találkozási, eszmecsere lehetőség biztosítása a népművészek számára, hisz nem nagyon van más olyan fórum a Mesterségek Ünnepét kivéve, ahol kapcsolatba kerülhetnének a szálasanyagosok. Az értékelés a konferencia után egyértelműen az volt, hogy egy jó hangulatú, termékeny, sikeres eseményen vagyunk túl. A „Fonódások a Zengő alján 2024” Konferencia és mesterkurzus csuhé-, szalma-, káka-, sás-, gyékényfonóknak és kutatóknak olyan rendezvény, melyre szükség van szakmai és közösségépítő jellege miatt. A Régi Mesterségeket Felelevenítő Egyesület mindent megtesz azért, hogy eseményei, konferenciái és képzései jó hangulatban, szép környezetben teljenek; tanulságosak és egyben szórakoztatóak legyenek. Úgy értékeljük, hogy a 2024. szeptemberi rendezvény ilyen volt.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk 2025-ben is!
Az MMA pályázatának segítségével a Régi Mesterségeket Felelevenítő Egyesület
– a konferencia vendégei és előadói számára biztosítani tudta az étkezést;
– meg tudta vásárolni az előadók és oktatók ajándékait;
– fizetni tudta az oktatók tiszteletdíját, és útiköltségét
2024 július 8. és 12. között hetedik alkalommal rendeztük meg az országos székkötő tábort felnőttek részére. A székkötés kihalófélben lévő népi kismesterség, országos szinten alig néhány művelővel. A Régi Mesterségeket Felelevenítő Egyesület és Négyes Tímea csuhéfonó népi iparművész célja, hogy nyári tábori formában tanítsa vissza a fogásokat az érdeklődőknek, hogy ezáltal fennmaradjon a régi tudás. 2018 óta minden évben indult tábor. Ebben az évben tizennégy résztvevő volt a következő településekről: Budapest, Gödöllő, Heves, Isaszeg, Lánycsók, Majs, Pécs, Szederkény és Szigetújfalu. A foglalkozások helyszínéül a Zengőalja Vendégház (7661 Erzsébet, Fő u. 5.) szolgált, melyet a tulajdonos (a település polgármestere) térítésmentesen bocsátott a rendelkezésünkre, kiváló környezetet teremtve ezzel a munkához. A csend és a rendezett környezet sokban hozzájárult a szakmai elmélyüléshez. A táborozók egy része a házban volt elszállásolva is. A résztvevők különböző tudással és gyakorlattal érkeztek, így mindenki személyre szabott feladatokat kapott, hogy saját tempóban haladhassanak. A székkötés nehéz fizikai munka, ezért pihenésképpen néhány környékbeli nevezetesség megtekintését is bevettük a programba. Kedden Zengővárkonyba kirándultunk, ahol megtekintettük a Szalma-Kincs-Tár muzeális gyűjteményt, a Tojásmúzeumot és Rockenbauer Pál sírját, csütörtökön pedig felkerestük sásdi otthonában Hipp Béla asztalos-székkészítő mestert, akitől a székvázak készítésének fortélyait leshettük el. Felesége Marika kiváló székkötő, aki rögtönzött bemutatót is tartott a résztvevőknek és természetesen minden kérdésre válaszolt. Ugyanitt egy kis történeti előadást is meghallgathattunk az előző század második felének szokásairól. Tanulságos délutánt töltöttünk a házaspárnál, köszönet érte!
Naponta kb. 8 órát töltöttek a jelentkezők kétkezi munkával – székkészítéssel – ezen felül 3 délután elméleti anyaggal is ismerkedhettek vetítettképes előadás formájában. A témakörök a következők voltak: történeti előzmények az őskortól napjainkig, általános és magyar néprajzi vonatkozások; alapanyagok, eszközök; mintakincs és a székkötés technikái. Egyesületünk és a tábor vezetője arra törekszik, hogy mind elméleti, mind gyakorlati tudást adjanak a meghirdetett táborok, valódi, értékes, használható tudást. 2024-ben ismét sikerült hasznos, eredményes és jó hangulatban zajló öt napot közösen eltölteni a társaságnak. Azon túl, hogy egyénileg mindenki aktívan kapcsolódott ki, fejlődött, még egy kis közösséget is sikerült létrehozni, melynek tagjai a nagy távolságok ellenére is tartják egymással a kapcsolatot, receptet cserélnek, ötleteket adnak egymásnak. Péntek délutánra mindenki elkészített legalább egy széket teljes egészében, sőt néhányan megismerkedtek egy másik technikával, a szakajtókötéssel is, így ebből a szempontból is sikeresnek minősíthető a tábor.
Mindenkit szeretettel várunk 2025-ben is!
Az MMA pályázatának segítségével a Régi Mesterségeket Felelevenítő Egyesület az alapanyagot meg tudta vásárolni a székkötőtábor résztvevőinek.